Az európai bölény kontinensünk legnagyobb termetű szárazföldi emlőse. Ennek megfelelően az újszülött borjú is termetes, hiszen a – nem éppen – apróságok 20-30 kg-os tömeggel jönnek a világra. Állatkertünkben most két ilyen méretes borjú is nevelkedik, akik a felnőtt állatok mellett azért még mindig eltörpülnek.
Európai bölényeink kifutójában idén májusban két borjú is világra jött. A két kis nőstény – szakszóval élve: üsző – születésüket követően hamarosan már lábra is álltak, és magukhoz vették életük első táplálékát, az éltető anyatejet. Habár nagyon ritkán, de akár ikerellés is előfordulhat a bölények esetében, az állatkertünkben most született két borjú két külön anyától származik. Ennek ellenére olyan gondosan nevelik az utódokat, hogy az is előfordul, hogy mindkét borjú ugyanannál a tehénnél szopik. Apjuk kevésbé gondoskodó, de neki a természetben sem ez a dolga. Szerencsére azonban gond nélkül megtűri maga mellett a fiatalokat, így az egész család együtt látható kifutójukban. A borjak most már egyhónaposak is elmúltak, így nyugodtan jelenthetjük ki, hogy egészségesek, jól fejlődnek és gond nélkül növekednek.
Az európai bölény (Bison bonasus) az állatkertek természetvédelmi szerepvállalásának egyik legjobb példái. A 20. század elején ugyanis az utolsó vadon élő bölény is puskavégre került, és már csak egy kis állományuk maradt meg különböző állatkertekben. Az első tulajdonképpeni tenyészprogramot így az európai bölények megmentésére hozták létre, amelynek köszönhetően néhány európai állatkert megőrizte az utókornak kontinensünk legnagyobb termetű emlős állatát. Az állatkertekben világra jövő borjak közül pedig többen is szabadon, vagy félvad körülmények között élhetnek – ahogy két évvel ezelőtt Boci nevű állatunk is a bulgáriai Rhodope hegység vadonjába költözött, ahol azóta is jó egészségben él egy természetes körülmények között élő csorda tagjaként.
Azt, hogy az idén világra jött bölényeink sorsa mi lesz, hova kerülnek majd, ha felnőnek, egyelőre még nem tudjuk. De rá is érünk még ezzel a kérdéssel, hiszen ivarérettségüket majd csak hároméves korukra érik el. A borjak egyébként közel kilenc hónapos vemhesség után jönnek a világra. Habár néhány hét után már elkezdik kóstolgatni a felnőttek táplálékát – amely a természetben elsősorban bokrok és fák leveléből, hajtásából, kérgéből, míg az állatkertekben szénából, zöldségekből és egyéb zöldtakarmányból áll –, azért nagyjából egyéves korukig anyatejet is fogyasztanak.
Az európai bölény korábban Magyarország területén is előfordult vadon. Talán még Nagy Lajos királyunk is vadászott rájuk egykori csanyiki vadaskertjében, az azonban biztos, hogy Erdélyben a 18. században ejtették el az utolsó bölényt.
