Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.

Európai bölény született a Miskolci Állatkertben

2020-10-14

Tavaly jött a világra az első bölényborjú a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban, idén pedig újra szaporulatnak örülhettek az állatkert látogatói. A kis bika szeptember végén született, az első napokat még főként pihenéssel töltötte, ma azonban már szinte el sem mozdul az anyja mellől.

A Miskolci Állatkertben 2016-ban mutatkoztak be az első európai bölények, ma pedig az újszülöttel együtt már hat tagot számlál a kis csorda. A borjú 9 hónapos vemhességi időt követően, mintegy 20 kg-os testtömeggel jött a világra. Mire felnő, addigra azonban akár a közel 800 kg-os súlyt is elérheti majd. Egyelőre még kizárólag anyatejjel táplálkozik, hamarosan azonban már elkezdi majd kóstolgatni a felnőttek takarmányát is, de azért 6-8 hónapos koráig étrendjének meghatározott része lesz a tej. A borjú anyja, Kalipszó egy Nagykanizsa melletti vadaskertből, míg apja, Szittya az Őrségi Nemzeti Parkból került Miskolcra.

Az európai bölény (Bison bonasus) Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse. A vadászat hatására az elmúlt évszázadokban élőhelyein fokozatosan kipusztult. Magyarországon is élt egykor európai bölény. vadászata Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított. Az utolsó magyar bölényt feltételezések szerint Erdélyben, a borgói Plaj-magaslaton 1762-ben ejtették el. Az utolsó vadon élő egyedét pedig minden bizonnyal 1925-ben pusztították el a lengyelországi Bialowieza-i őserdőben. Szerencsére az állatkertek erőfeszítései meghozták eredményüket, hiszen első fajként az európai bölényről készült törzskönyv, és indult el az első tulajdonképpeni fajmegőrző tenyészprogram. Az eredetileg 54 példányban fennmaradt állománya folyamatosan növekedett, így az 1950-es évek óta több helyre is sikeresen visszatelepítették. Manapság a becslések szerint mintegy 5000 bölény él szabadon vagy félvad körülmények között Lengyelországban, Fehéroroszországban, Oroszországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában. Az európai állatkertek ma is összehangolt tenyészprogram keretében tartják a bölényeket, hogy ezzel segítsék a faj hosszú távú fennmaradását.